lángész

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by WingerBot (talk | contribs) as of 01:43, 14 October 2019.
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

Etymology

láng +‎ ész

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈlaːŋɡeːs]
  • Hyphenation: láng‧ész

Noun

lángész (plural lángeszek)

  1. genius

Declension

Accusative variants: lángészt / lángeszet

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative lángész lángeszek
accusative lángeszet lángeszeket
dative lángésznek lángeszeknek
instrumental lángésszel lángeszekkel
causal-final lángészért lángeszekért
translative lángésszé lángeszekké
terminative lángészig lángeszekig
essive-formal lángészként lángeszekként
essive-modal
inessive lángészben lángeszekben
superessive lángészen lángeszeken
adessive lángésznél lángeszeknél
illative lángészbe lángeszekbe
sublative lángészre lángeszekre
allative lángészhez lángeszekhez
elative lángészből lángeszekből
delative lángészről lángeszekről
ablative lángésztől lángeszektől
non-attributive
possessive - singular
lángészé lángeszeké
non-attributive
possessive - plural
lángészéi lángeszekéi
Possessive forms of lángész
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. lángeszem lángeszeim
2nd person sing. lángeszed lángeszeid
3rd person sing. lángesze lángeszei
1st person plural lángeszünk lángeszeink
2nd person plural lángeszetek lángeszeitek
3rd person plural lángeszük lángeszeik

Synonyms