legkisebb

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

leg- +‎ kis +‎ -ebb

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈlɛkːiʃːɛbː]
  • Hyphenation: leg‧ki‧sebb

Adjective[edit]

legkisebb

  1. superlative degree of kis

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative legkisebb legkisebbek
accusative legkisebbet legkisebbeket
dative legkisebbnek legkisebbeknek
instrumental legkisebbel legkisebbekkel
causal-final legkisebbért legkisebbekért
translative legkisebbé legkisebbekké
terminative legkisebbig legkisebbekig
essive-formal legkisebbként legkisebbekként
essive-modal
inessive legkisebben legkisebbekben
superessive legkisebben legkisebbeken
adessive legkisebbnél legkisebbeknél
illative legkisebbe legkisebbekbe
sublative legkisebbre legkisebbekre
allative legkisebbhez legkisebbekhez
elative legkisebből legkisebbekből
delative legkisebbről legkisebbekről
ablative legkisebbtől legkisebbektől