logikátlan

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From logika (logic) +‎ -tlan (-less, without, adjective-forming suffix).[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈloɡikaːtlɒn]
  • Hyphenation: lo‧gi‧kát‧lan

Adjective

[edit]

logikátlan (comparative logikátlanabb, superlative leglogikátlanabb)

  1. (literary) illogical
    Synonym: észszerűtlen
    Antonym: logikus

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative logikátlan logikátlanok
accusative logikátlant logikátlanokat
dative logikátlannak logikátlanoknak
instrumental logikátlannal logikátlanokkal
causal-final logikátlanért logikátlanokért
translative logikátlanná logikátlanokká
terminative logikátlanig logikátlanokig
essive-formal logikátlanként logikátlanokként
essive-modal logikátlanul
inessive logikátlanban logikátlanokban
superessive logikátlanon logikátlanokon
adessive logikátlannál logikátlanoknál
illative logikátlanba logikátlanokba
sublative logikátlanra logikátlanokra
allative logikátlanhoz logikátlanokhoz
elative logikátlanból logikátlanokból
delative logikátlanról logikátlanokról
ablative logikátlantól logikátlanoktól
non-attributive
possessive - singular
logikátlané logikátlanoké
non-attributive
possessive - plural
logikátlanéi logikátlanokéi

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ logikátlan in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.

Further reading

[edit]