méltóságteljes

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

méltóság +‎ teljes

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmeːltoːʃaːktɛjːɛʃ]
  • Hyphenation: mél‧tó‧ság‧tel‧jes
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective[edit]

méltóságteljes (comparative méltóságteljesebb, superlative legméltóságteljesebb)

  1. dignified, stately, majestic

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative méltóságteljes méltóságteljesek
accusative méltóságteljeset méltóságteljeseket
dative méltóságteljesnek méltóságteljeseknek
instrumental méltóságteljessel méltóságteljesekkel
causal-final méltóságteljesért méltóságteljesekért
translative méltóságteljessé méltóságteljesekké
terminative méltóságteljesig méltóságteljesekig
essive-formal méltóságteljesként méltóságteljesekként
essive-modal
inessive méltóságteljesben méltóságteljesekben
superessive méltóságteljesen méltóságteljeseken
adessive méltóságteljesnél méltóságteljeseknél
illative méltóságteljesbe méltóságteljesekbe
sublative méltóságteljesre méltóságteljesekre
allative méltóságteljeshez méltóságteljesekhez
elative méltóságteljesből méltóságteljesekből
delative méltóságteljesről méltóságteljesekről
ablative méltóságteljestől méltóságteljesektől
non-attributive
possessive - singular
méltóságteljesé méltóságteljeseké
non-attributive
possessive - plural
méltóságteljeséi méltóságteljesekéi

Further reading[edit]