teljes

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From the same Proto-Uralic *täwde (full) as tele (full)[1] + -es (adjective-forming suffix).[2]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ ˈtɛjːɛʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: tel‧jes
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective[edit]

teljes (comparative teljesebb, superlative legteljesebb)

  1. entire, full, total
  2. complete
    J. K. Rowling: Harry Potter, A teljes sorozatJ. K. Rowling: Harry Potter, The Complete Collection

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative teljes teljesek
accusative teljeset teljeseket
dative teljesnek teljeseknek
instrumental teljessel teljesekkel
causal-final teljesért teljesekért
translative teljessé teljesekké
terminative teljesig teljesekig
essive-formal teljesként teljesekként
essive-modal
inessive teljesben teljesekben
superessive teljesen teljeseken
adessive teljesnél teljeseknél
illative teljesbe teljesekbe
sublative teljesre teljesekre
allative teljeshez teljesekhez
elative teljesből teljesekből
delative teljesről teljesekről
ablative teljestől teljesektől
non-attributive
possessive - singular
teljesé teljeseké
non-attributive
possessive - plural
teljeséi teljesekéi

Derived terms[edit]

Compound words
Expressions

References[edit]

  1. ^ Entry #1042 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary.
  2. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Further reading[edit]

  • teljes in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.