teljesség

Hungarian

Etymology

teljes +‎ -ség

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtɛjːɛʃːeːɡ]
• Hyphenation: tel‧jes‧ség

Noun

teljesség (plural teljességek)

1. completeness, entirety, totality

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	teljesség	teljességek
accusative	teljességet	teljességeket
dative	teljességnek	teljességeknek
instrumental	teljességgel	teljességekkel
causal-final	teljességért	teljességekért
translative	teljességgé	teljességekké
terminative	teljességig	teljességekig
essive-formal	teljességként	teljességekként
essive-modal	—	—
inessive	teljességben	teljességekben
superessive	teljességen	teljességeken
adessive	teljességnél	teljességeknél
illative	teljességbe	teljességekbe
sublative	teljességre	teljességekre
allative	teljességhez	teljességekhez
elative	teljességből	teljességekből
delative	teljességről	teljességekről
ablative	teljességtől	teljességektől
non-attributive possessive - singular	teljességé	teljességeké
non-attributive possessive - plural	teljességéi	teljességekéi

Possessive forms of teljesség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	teljességem	teljességeim
2nd person sing.	teljességed	teljességeid
3rd person sing.	teljessége	teljességei
1st person plural	teljességünk	teljességeink
2nd person plural	teljességetek	teljességeitek
3rd person plural	teljességük	teljességeik

Further reading

• teljesség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN