műértő

See also: muerto

Hungarian

Etymology

mű- (“art”) +‎ értő (“understander, expert”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmyːjeːrtøː]
• Hyphenation: mű‧ér‧tő

Noun

műértő (plural műértők)

1. connoisseur

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	műértő	műértők
accusative	műértőt	műértőket
dative	műértőnek	műértőknek
instrumental	műértővel	műértőkkel
causal-final	műértőért	műértőkért
translative	műértővé	műértőkké
terminative	műértőig	műértőkig
essive-formal	műértőként	műértőkként
essive-modal	—	—
inessive	műértőben	műértőkben
superessive	műértőn	műértőkön
adessive	műértőnél	műértőknél
illative	műértőbe	műértőkbe
sublative	műértőre	műértőkre
allative	műértőhöz	műértőkhöz
elative	műértőből	műértőkből
delative	műértőről	műértőkről
ablative	műértőtől	műértőktől
non-attributive possessive - singular	műértőé	műértőké
non-attributive possessive - plural	műértőéi	műértőkéi

Possessive forms of műértő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	műértőm	műértőim
2nd person sing.	műértőd	műértőid
3rd person sing.	műértője	műértői
1st person plural	műértőnk	műértőink
2nd person plural	műértőtök	műértőitek
3rd person plural	műértőjük	műértőik