merénylő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

present participle of merényel

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmɛreːɲløː]
  • Hyphenation: me‧rény‧lő

Noun[edit]

merénylő (plural merénylők)

  1. assailant

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative merénylő merénylők
accusative merénylőt merénylőket
dative merénylőnek merénylőknek
instrumental merénylővel merénylőkkel
causal-final merénylőért merénylőkért
translative merénylővé merénylőkké
terminative merénylőig merénylőkig
essive-formal merénylőként merénylőkként
essive-modal
inessive merénylőben merénylőkben
superessive merénylőn merénylőkön
adessive merénylőnél merénylőknél
illative merénylőbe merénylőkbe
sublative merénylőre merénylőkre
allative merénylőhöz merénylőkhöz
elative merénylőből merénylőkből
delative merénylőről merénylőkről
ablative merénylőtől merénylőktől
Possessive forms of merénylő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. merénylőm merénylőim
2nd person sing. merénylőd merénylőid
3rd person sing. merénylője merénylői
1st person plural merénylőnk merénylőink
2nd person plural merénylőtök merénylőitek
3rd person plural merénylőjük merénylőik

Derived terms[edit]