messzeség

Hungarian[edit]

messze (“far away”) +‎ -ség (noun-forming suffix)

messzeség (plural messzeségek)

distance (a remote point in space)
Synonym: (as a noun) távol

A messzeségbe révedt. ― He stared into the distance.

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	messzeség	messzeségek
accusative	messzeséget	messzeségeket
dative	messzeségnek	messzeségeknek
instrumental	messzeséggel	messzeségekkel
causal-final	messzeségért	messzeségekért
translative	messzeséggé	messzeségekké
terminative	messzeségig	messzeségekig
essive-formal	messzeségként	messzeségekként
essive-modal	—	—
inessive	messzeségben	messzeségekben
superessive	messzeségen	messzeségeken
adessive	messzeségnél	messzeségeknél
illative	messzeségbe	messzeségekbe
sublative	messzeségre	messzeségekre
allative	messzeséghez	messzeségekhez
elative	messzeségből	messzeségekből
delative	messzeségről	messzeségekről
ablative	messzeségtől	messzeségektől
non-attributive possessive - singular	messzeségé	messzeségeké
non-attributive possessive - plural	messzeségéi	messzeségekéi

Possessive forms of messzeség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	messzeségem	messzeségeim
2nd person sing.	messzeséged	messzeségeid
3rd person sing.	messzesége	messzeségei
1st person plural	messzeségünk	messzeségeink
2nd person plural	messzeségetek	messzeségeitek
3rd person plural	messzeségük	messzeségeik