mesterük

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

mester +‎ -ük(possessive suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmɛʃtɛryk]
  • Hyphenation: mes‧te‧rük

Noun[edit]

mesterük

  1. third-person plural (single possession) possessive of mester

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative mesterük
accusative mesterüket
dative mesterüknek
instrumental mesterükkel
causal-final mesterükért
translative mesterükké
terminative mesterükig
essive-formal mesterükként
essive-modal mesterükül
inessive mesterükben
superessive mesterükön
adessive mesterüknél
illative mesterükbe
sublative mesterükre
allative mesterükhöz
elative mesterükből
delative mesterükről
ablative mesterüktől