mesterség

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

mester +‎ -ség

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmɛʃtɛrʃeːɡ]
  • Hyphenation: mes‧ter‧ség

Noun[edit]

mesterség ‎(plural mesterségek)

  1. craft
  2. profession

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative mesterség mesterségek
accusative mesterséget mesterségeket
dative mesterségnek mesterségeknek
instrumental mesterséggel mesterségekkel
causal-final mesterségért mesterségekért
translative mesterséggé mesterségekké
terminative mesterségig mesterségekig
essive-formal mesterségként mesterségekként
essive-modal
inessive mesterségben mesterségekben
superessive mesterségen mesterségeken
adessive mesterségnél mesterségeknél
illative mesterségbe mesterségekbe
sublative mesterségre mesterségekre
allative mesterséghez mesterségekhez
elative mesterségből mesterségekből
delative mesterségről mesterségekről
ablative mesterségtől mesterségektől
Possessive forms of mesterség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. mesterségem mesterségeim
2nd person sing. mesterséged mesterségeid
3rd person sing. mestersége mesterségei
1st person plural mesterségünk mesterségeink
2nd person plural mesterségetek mesterségeitek
3rd person plural mesterségük mesterségeik

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]