mókás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

móka (fun) +‎ -s (adjective-forming suffix). First attested in 1861.[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmoːkaːʃ]
  • Hyphenation: mó‧kás
  • Rhymes: -aːʃ

Adjective

[edit]

mókás (comparative mókásabb, superlative legmókásabb)

  1. funny, witty, jocular

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative mókás mókásak
accusative mókásat mókásakat
dative mókásnak mókásaknak
instrumental mókással mókásakkal
causal-final mókásért mókásakért
translative mókássá mókásakká
terminative mókásig mókásakig
essive-formal mókásként mókásakként
essive-modal
inessive mókásban mókásakban
superessive mókáson mókásakon
adessive mókásnál mókásaknál
illative mókásba mókásakba
sublative mókásra mókásakra
allative mókáshoz mókásakhoz
elative mókásból mókásakból
delative mókásról mókásakról
ablative mókástól mókásaktól
non-attributive
possessive - singular
mókásé mókásaké
non-attributive
possessive - plural
mókáséi mókásakéi

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ mókás in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • mókás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN