móka

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: moka, Moka, mȭka, and mökä

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

EB1911 - Volume 01 - Page 001 - 1.svg This entry lacks etymological information. If you are familiar with the origin of this term, please add it to the page per etymology instructions. You can also discuss it at the Etymology scriptorium.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmoːkɒ]
  • Hyphenation: mó‧ka

Noun[edit]

móka (plural mókák)

  1. fun

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative móka mókák
accusative mókát mókákat
dative mókának mókáknak
instrumental mókával mókákkal
causal-final mókáért mókákért
translative mókává mókákká
terminative mókáig mókákig
essive-formal mókaként mókákként
essive-modal
inessive mókában mókákban
superessive mókán mókákon
adessive mókánál mókáknál
illative mókába mókákba
sublative mókára mókákra
allative mókához mókákhoz
elative mókából mókákból
delative mókáról mókákról
ablative mókától mókáktól
Possessive forms of móka
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. mókám mókáim
2nd person sing. mókád mókáid
3rd person sing. mókája mókái
1st person plural mókánk mókáink
2nd person plural mókátok mókáitok
3rd person plural mókájuk mókáik