népmese

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

nép (folk) +‎ mese (tale)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈneːpmɛʃɛ]
  • Hyphenation: nép‧me‧se

Noun[edit]

népmese (plural népmesék)

  1. folktale

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative népmese népmesék
accusative népmesét népmeséket
dative népmesének népmeséknek
instrumental népmesével népmesékkel
causal-final népmeséért népmesékért
translative népmesévé népmesékké
terminative népmeséig népmesékig
essive-formal népmeseként népmesékként
essive-modal
inessive népmesében népmesékben
superessive népmesén népmeséken
adessive népmesénél népmeséknél
illative népmesébe népmesékbe
sublative népmesére népmesékre
allative népmeséhez népmesékhez
elative népmeséből népmesékből
delative népmeséről népmesékről
ablative népmesétől népmeséktől
Possessive forms of népmese
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. népmesém népmeséim
2nd person sing. népmeséd népmeséid
3rd person sing. népmeséje népmeséi
1st person plural népmesénk népmeséink
2nd person plural népmesétek népmeséitek
3rd person plural népmeséjük népmeséik