nőtlen

Hungarian

Etymology

nő (“woman”) +‎ -tlen (“-less”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈnøːtlɛn]
• Hyphenation: nőt‧len

Adjective

nőtlen (not comparable)

1. (of a man) unmarried, single

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	nőtlen	nőtlenek
accusative	nőtlent	nőtleneket
dative	nőtlennek	nőtleneknek
instrumental	nőtlennel	nőtlenekkel
causal-final	nőtlenért	nőtlenekért
translative	nőtlenné	nőtlenekké
terminative	nőtlenig	nőtlenekig
essive-formal	nőtlenként	nőtlenekként
essive-modal	nőtlenül	—
inessive	nőtlenben	nőtlenekben
superessive	nőtlenen	nőtleneken
adessive	nőtlennél	nőtleneknél
illative	nőtlenbe	nőtlenekbe
sublative	nőtlenre	nőtlenekre
allative	nőtlenhez	nőtlenekhez
elative	nőtlenből	nőtlenekből
delative	nőtlenről	nőtlenekről
ablative	nőtlentől	nőtlenektől
non-attributive possessive - singular	nőtlené	nőtleneké
non-attributive possessive - plural	nőtlenéi	nőtlenekéi

Antonyms

• nős

Derived terms

• nőtlenség

See also

• hajadon
• családi állapot