nagylelkűség

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From nagylelkű +‎ -ség.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈnɒɟlɛlkyːʃeːɡ]
  • Hyphenation: nagy‧lel‧kű‧ség

Noun[edit]

nagylelkűség (plural nagylelkűségek)

  1. generosity (the trait of being willing to give your money and/or time)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative nagylelkűség nagylelkűségek
accusative nagylelkűséget nagylelkűségeket
dative nagylelkűségnek nagylelkűségeknek
instrumental nagylelkűséggel nagylelkűségekkel
causal-final nagylelkűségért nagylelkűségekért
translative nagylelkűséggé nagylelkűségekké
terminative nagylelkűségig nagylelkűségekig
essive-formal nagylelkűségként nagylelkűségekként
essive-modal
inessive nagylelkűségben nagylelkűségekben
superessive nagylelkűségen nagylelkűségeken
adessive nagylelkűségnél nagylelkűségeknél
illative nagylelkűségbe nagylelkűségekbe
sublative nagylelkűségre nagylelkűségekre
allative nagylelkűséghez nagylelkűségekhez
elative nagylelkűségből nagylelkűségekből
delative nagylelkűségről nagylelkűségekről
ablative nagylelkűségtől nagylelkűségektől
Possessive forms of nagylelkűség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nagylelkűségem nagylelkűségeim
2nd person sing. nagylelkűséged nagylelkűségeid
3rd person sing. nagylelkűsége nagylelkűségei
1st person plural nagylelkűségünk nagylelkűségeink
2nd person plural nagylelkűségetek nagylelkűségeitek
3rd person plural nagylelkűségük nagylelkűségeik