nyelvtannáci

Hungarian

Etymology

From nyelvtan (“grammar”) +‎ náci (“Nazi”). Calque of English grammar Nazi.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɲɛlftɒnːaːt͡si]
• Hyphenation: nyelv‧tan‧ná‧ci

Noun

nyelvtannáci (plural nyelvtannácik)

1. (slang) grammar Nazi (person who habitually corrects or criticizes the language usage of others)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	nyelvtannáci	nyelvtannácik
accusative	nyelvtannácit	nyelvtannácikat
dative	nyelvtannácinak	nyelvtannáciknak
instrumental	nyelvtannácival	nyelvtannácikkal
causal-final	nyelvtannáciért	nyelvtannácikért
translative	nyelvtannácivá	nyelvtannácikká
terminative	nyelvtannáciig	nyelvtannácikig
essive-formal	nyelvtannáciként	nyelvtannácikként
essive-modal	—	—
inessive	nyelvtannáciban	nyelvtannácikban
superessive	nyelvtannácin	nyelvtannácikon
adessive	nyelvtannácinál	nyelvtannáciknál
illative	nyelvtannáciba	nyelvtannácikba
sublative	nyelvtannácira	nyelvtannácikra
allative	nyelvtannácihoz	nyelvtannácikhoz
elative	nyelvtannáciból	nyelvtannácikból
delative	nyelvtannáciról	nyelvtannácikról
ablative	nyelvtannácitól	nyelvtannáciktól
non-attributive possessive - singular	nyelvtannácié	nyelvtannáciké
non-attributive possessive - plural	nyelvtannáciéi	nyelvtannácikéi

Possessive forms of nyelvtannáci
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	nyelvtannácim	nyelvtannácijaim (or nyelvtannáciim)
2nd person sing.	nyelvtannácid	nyelvtannácijaid (or nyelvtannáciid)
3rd person sing.	nyelvtannácija	nyelvtannácijai (or nyelvtannácii)
1st person plural	nyelvtannácink	nyelvtannácijaink (or nyelvtannáciink)
2nd person plural	nyelvtannácitok	nyelvtannácijaitok (or nyelvtannáciitok)
3rd person plural	nyelvtannácijuk	nyelvtannácijaik (or nyelvtannáciik)