nyitott

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

nyit +‎ -ott

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɲitotː]
  • (file)
  • Hyphenation: nyi‧tott

Adjective[edit]

nyitott (comparative nyitottabb, superlative legnyitottabb)

  1. open

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative nyitott nyitottak
accusative nyitottat nyitottakat
dative nyitottnak nyitottaknak
instrumental nyitottal nyitottakkal
causal-final nyitottért nyitottakért
translative nyitottá nyitottakká
terminative nyitottig nyitottakig
essive-formal nyitottként nyitottakként
essive-modal
inessive nyitottban nyitottakban
superessive nyitotton nyitottakon
adessive nyitottnál nyitottaknál
illative nyitottba nyitottakba
sublative nyitottra nyitottakra
allative nyitotthoz nyitottakhoz
elative nyitottból nyitottakból
delative nyitottról nyitottakról
ablative nyitottól nyitottaktól

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]

Verb[edit]

nyitott

  1. third-person singular indicative past indefinite of nyit
  2. past participle of nyit