nyomatékos

Hungarian

Etymology

nyomaték (“emphasis”) +‎ -os (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɲomɒteːkoʃ]
• Hyphenation: nyo‧ma‧té‧kos
• Rhymes: -oʃ

Adjective

nyomatékos (comparative nyomatékosabb, superlative legnyomatékosabb)

1. emphatic

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	nyomatékos	nyomatékosak
accusative	nyomatékosat	nyomatékosakat
dative	nyomatékosnak	nyomatékosaknak
instrumental	nyomatékossal	nyomatékosakkal
causal-final	nyomatékosért	nyomatékosakért
translative	nyomatékossá	nyomatékosakká
terminative	nyomatékosig	nyomatékosakig
essive-formal	nyomatékosként	nyomatékosakként
essive-modal	—	—
inessive	nyomatékosban	nyomatékosakban
superessive	nyomatékoson	nyomatékosakon
adessive	nyomatékosnál	nyomatékosaknál
illative	nyomatékosba	nyomatékosakba
sublative	nyomatékosra	nyomatékosakra
allative	nyomatékoshoz	nyomatékosakhoz
elative	nyomatékosból	nyomatékosakból
delative	nyomatékosról	nyomatékosakról
ablative	nyomatékostól	nyomatékosaktól
non-attributive possessive - singular	nyomatékosé	nyomatékosaké
non-attributive possessive - plural	nyomatékoséi	nyomatékosakéi

Derived terms

• nyomatékosan
• nyomatékosít
• nyomatékosság

 

Further reading

• nyomatékos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN