országút

Hungarian

Etymology

ország +‎ út

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈorsaːɡuːt]
• Hyphenation: or‧szág‧út

Noun

országút (plural országutak)

1. highway (main public thoroughfare)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	országút	országutak
accusative	országutat	országutakat
dative	országútnak	országutaknak
instrumental	országúttal	országutakkal
causal-final	országútért	országutakért
translative	országúttá	országutakká
terminative	országútig	országutakig
essive-formal	országútként	országutakként
essive-modal	—	—
inessive	országútban	országutakban
superessive	országúton	országutakon
adessive	országútnál	országutaknál
illative	országútba	országutakba
sublative	országútra	országutakra
allative	országúthoz	országutakhoz
elative	országútból	országutakból
delative	országútról	országutakról
ablative	országúttól	országutaktól
non-attributive possessive - singular	országúté	országutaké
non-attributive possessive - plural	országútéi	országutakéi

Possessive forms of országút
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	országutam	országútjaim
2nd person sing.	országutad	országútjaid
3rd person sing.	országútja	országútjai
1st person plural	országutunk	országútjaink
2nd person plural	országutatok	országútjaitok
3rd person plural	országútjuk	országútjaik

Derived terms

• vén, mint az országút