oszét

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]
 Oszét nyelv on Hungarian Wikipedia
 Oszétok on Hungarian Wikipedia

Etymology

[edit]

From German Ossete, from Russian осети́н (osetín, Ossetian), from Осе́тия (Osétija), from Georgian ოსეთი (oseti, Ossetia).

Pronunciation

[edit]

Adjective

[edit]

oszét (not comparable)

  1. Ossetian (of or relating to Ossetia, its people, or its language)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative oszét oszétok
accusative oszétot oszétokat
dative oszétnak oszétoknak
instrumental oszéttal oszétokkal
causal-final oszétért oszétokért
translative oszéttá oszétokká
terminative oszétig oszétokig
essive-formal oszétként oszétokként
essive-modal oszétul
inessive oszétban oszétokban
superessive oszéton oszétokon
adessive oszétnál oszétoknál
illative oszétba oszétokba
sublative oszétra oszétokra
allative oszéthoz oszétokhoz
elative oszétból oszétokból
delative oszétról oszétokról
ablative oszéttól oszétoktól
non-attributive
possessive - singular
oszété oszétoké
non-attributive
possessive - plural
oszétéi oszétokéi

or (less commonly)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative oszét oszétek
accusative oszétet oszéteket
dative oszétnek oszéteknek
instrumental oszéttel oszétekkel
causal-final oszétért oszétekért
translative oszétté oszétekké
terminative oszétig oszétekig
essive-formal oszétként oszétekként
essive-modal oszétül
inessive oszétben oszétekben
superessive oszéten oszéteken
adessive oszétnél oszéteknél
illative oszétbe oszétekbe
sublative oszétre oszétekre
allative oszéthez oszétekhez
elative oszétből oszétekből
delative oszétről oszétekről
ablative oszéttől oszétektől
non-attributive
possessive - singular
oszété oszéteké
non-attributive
possessive - plural
oszétéi oszétekéi

Noun

[edit]

oszét (countable and uncountable, plural oszétok or oszétek)

  1. Ossetian (person)
  2. Ossetian (language)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative oszét oszétok
accusative oszétot oszétokat
dative oszétnak oszétoknak
instrumental oszéttal oszétokkal
causal-final oszétért oszétokért
translative oszéttá oszétokká
terminative oszétig oszétokig
essive-formal oszétként oszétokként
essive-modal
inessive oszétban oszétokban
superessive oszéton oszétokon
adessive oszétnál oszétoknál
illative oszétba oszétokba
sublative oszétra oszétokra
allative oszéthoz oszétokhoz
elative oszétból oszétokból
delative oszétról oszétokról
ablative oszéttól oszétoktól
non-attributive
possessive - singular
oszété oszétoké
non-attributive
possessive - plural
oszétéi oszétokéi
Possessive forms of oszét
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. oszétom oszétjaim
2nd person sing. oszétod oszétjaid
3rd person sing. oszétja oszétjai
1st person plural oszétunk oszétjaink
2nd person plural oszétotok oszétjaitok
3rd person plural oszétjuk oszétjaik

or (less commonly)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative oszét oszétek
accusative oszétet oszéteket
dative oszétnek oszéteknek
instrumental oszéttel oszétekkel
causal-final oszétért oszétekért
translative oszétté oszétekké
terminative oszétig oszétekig
essive-formal oszétként oszétekként
essive-modal
inessive oszétben oszétekben
superessive oszéten oszéteken
adessive oszétnél oszéteknél
illative oszétbe oszétekbe
sublative oszétre oszétekre
allative oszéthez oszétekhez
elative oszétből oszétekből
delative oszétről oszétekről
ablative oszéttől oszétektől
non-attributive
possessive - singular
oszété oszéteké
non-attributive
possessive - plural
oszétéi oszétekéi
Possessive forms of oszét
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. oszétem oszétjeim
2nd person sing. oszéted oszétjeid
3rd person sing. oszétje oszétjei
1st person plural oszétünk oszétjeink
2nd person plural oszétetek oszétjeitek
3rd person plural oszétjük oszétjeik
[edit]

Further reading

[edit]
  • oszét in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN