osztályzat

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by Panda10 (talk | contribs) as of 18:20, 30 May 2019.
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

Etymology

osztály +‎ -zat (noun-forming suffix)[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈostaːjzɒt]
  • Hyphenation: osz‧tály‧zat

Noun

osztályzat (plural osztályzatok)

  1. (education) mark, grade (US)
    Synonyms: jegy, érdemjegy, minősítés

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative osztályzat osztályzatok
accusative osztályzatot osztályzatokat
dative osztályzatnak osztályzatoknak
instrumental osztályzattal osztályzatokkal
causal-final osztályzatért osztályzatokért
translative osztályzattá osztályzatokká
terminative osztályzatig osztályzatokig
essive-formal osztályzatként osztályzatokként
essive-modal
inessive osztályzatban osztályzatokban
superessive osztályzaton osztályzatokon
adessive osztályzatnál osztályzatoknál
illative osztályzatba osztályzatokba
sublative osztályzatra osztályzatokra
allative osztályzathoz osztályzatokhoz
elative osztályzatból osztályzatokból
delative osztályzatról osztályzatokról
ablative osztályzattól osztályzatoktól
non-attributive
possessive - singular
osztályzaté osztályzatoké
non-attributive
possessive - plural
osztályzatéi osztályzatokéi
Possessive forms of osztályzat
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. osztályzatom osztályzataim
2nd person sing. osztályzatod osztályzataid
3rd person sing. osztályzata osztályzatai
1st person plural osztályzatunk osztályzataink
2nd person plural osztályzatotok osztályzataitok
3rd person plural osztályzatuk osztályzataik

See also

References

  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN