pálfordulás

Hungarian

Etymology

From Pál (“Paul”) +‎ fordulás (“turn”). Derives from Saint Paul's conversion after having experienced a vision of Jesus.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpaːlfordulaːʃ]
• Hyphenation: pál‧for‧du‧lás

Noun

pálfordulás (plural pálfordulások)

1. a complete change of mind, about-turn (sudden and total reversal of opinion or attitude)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	pálfordulás	pálfordulások
accusative	pálfordulást	pálfordulásokat
dative	pálfordulásnak	pálfordulásoknak
instrumental	pálfordulással	pálfordulásokkal
causal-final	pálfordulásért	pálfordulásokért
translative	pálfordulássá	pálfordulásokká
terminative	pálfordulásig	pálfordulásokig
essive-formal	pálfordulásként	pálfordulásokként
essive-modal	—	—
inessive	pálfordulásban	pálfordulásokban
superessive	pálforduláson	pálfordulásokon
adessive	pálfordulásnál	pálfordulásoknál
illative	pálfordulásba	pálfordulásokba
sublative	pálfordulásra	pálfordulásokra
allative	pálforduláshoz	pálfordulásokhoz
elative	pálfordulásból	pálfordulásokból
delative	pálfordulásról	pálfordulásokról
ablative	pálfordulástól	pálfordulásoktól
non-attributive possessive - singular	pálfordulásé	pálfordulásoké
non-attributive possessive - plural	pálforduláséi	pálfordulásokéi

Possessive forms of pálfordulás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	pálfordulásom	pálfordulásaim
2nd person sing.	pálfordulásod	pálfordulásaid
3rd person sing.	pálfordulása	pálfordulásai
1st person plural	pálfordulásunk	pálfordulásaink
2nd person plural	pálfordulásotok	pálfordulásaitok
3rd person plural	pálfordulásuk	pálfordulásaik

Further reading

• pálfordulás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN