pöcs

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: pocs

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Of unknown origin.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈpøt͡ʃ]
  • Hyphenation: pöcs

Noun[edit]

pöcs ‎(plural pöcsök)

  1. (vulgar) dick (penis)

Declension[edit]

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative pöcs pöcsök
accusative pöcsöt pöcsöket
dative pöcsnek pöcsöknek
instrumental pöccsel pöcsökkel
causal-final pöcsért pöcsökért
translative pöccsé pöcsökké
terminative pöcsig pöcsökig
essive-formal pöcsként pöcsökként
essive-modal
inessive pöcsben pöcsökben
superessive pöcsön pöcsökön
adessive pöcsnél pöcsöknél
illative pöcsbe pöcsökbe
sublative pöcsre pöcsökre
allative pöcshöz pöcsökhöz
elative pöcsből pöcsökből
delative pöcsről pöcsökről
ablative pöcstől pöcsöktől
Possessive forms of pöcs
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. pöcsöm pöcseim
2nd person sing. pöcsöd pöcseid
3rd person sing. pöcse pöcsei
1st person plural pöcsünk pöcseink
2nd person plural pöcsötök pöcseitek
3rd person plural pöcsük pöcseik

References[edit]

  1. ^ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6