patogén

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Hungarian Wikipedia has an article on:

Wikipedia hu

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈpɒtoɡeːn/
  • Hyphenation: pa‧to‧gén

Adjective[edit]

patogén (comparative patogénebb, superlative legpatogénebb)

  1. pathogenic

Noun[edit]

patogén ‎(plural patogének)

  1. pathogen

Declension[edit]

Inflection (plural in -ek, front unrounded harmony)
singular plural
nominative patogén patogének
accusative patogént patogéneket
dative patogénnek patogéneknek
instrumental patogénnel patogénekkel
causal-final patogénért patogénekért
translative patogénné patogénekké
terminative patogénig patogénekig
essive-formal patogénként patogénekként
essive-modal
inessive patogénben patogénekben
superessive patogénen patogéneken
adessive patogénnél patogéneknél
illative patogénbe patogénekbe
sublative patogénre patogénekre
allative patogénhez patogénekhez
elative patogénből patogénekből
delative patogénről patogénekről
ablative patogéntől patogénektől
Possessive forms of patogén
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. patogénem patogénjeim
2nd person sing. patogéned patogénjeid
3rd person sing. patogénje patogénjei
1st person plural patogénünk patogénjeink
2nd person plural patogénetek patogénjeitek
3rd person plural patogénjük patogénjeik

Synonyms[edit]