pillanatfelvétel

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

pillanat (instant) +‎ felvétel (shot)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈpilːɒnɒtfɛlveːtɛl]
  • Hyphenation: pil‧la‧nat‧fel‧vé‧tel

Noun

[edit]

pillanatfelvétel (plural pillanatfelvételek)

  1. snapshot (photograph taken quickly or in a moment of opportunity)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative pillanatfelvétel pillanatfelvételek
accusative pillanatfelvételt pillanatfelvételeket
dative pillanatfelvételnek pillanatfelvételeknek
instrumental pillanatfelvétellel pillanatfelvételekkel
causal-final pillanatfelvételért pillanatfelvételekért
translative pillanatfelvétellé pillanatfelvételekké
terminative pillanatfelvételig pillanatfelvételekig
essive-formal pillanatfelvételként pillanatfelvételekként
essive-modal
inessive pillanatfelvételben pillanatfelvételekben
superessive pillanatfelvételen pillanatfelvételeken
adessive pillanatfelvételnél pillanatfelvételeknél
illative pillanatfelvételbe pillanatfelvételekbe
sublative pillanatfelvételre pillanatfelvételekre
allative pillanatfelvételhez pillanatfelvételekhez
elative pillanatfelvételből pillanatfelvételekből
delative pillanatfelvételről pillanatfelvételekről
ablative pillanatfelvételtől pillanatfelvételektől
non-attributive
possessive - singular
pillanatfelvételé pillanatfelvételeké
non-attributive
possessive - plural
pillanatfelvételéi pillanatfelvételekéi
Possessive forms of pillanatfelvétel
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. pillanatfelvételem pillanatfelvételeim
2nd person sing. pillanatfelvételed pillanatfelvételeid
3rd person sing. pillanatfelvétele pillanatfelvételei
1st person plural pillanatfelvételünk pillanatfelvételeink
2nd person plural pillanatfelvételetek pillanatfelvételeitek
3rd person plural pillanatfelvételük pillanatfelvételeik

Further reading

[edit]