pirotechnikus
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From Hungarian pirotechnika. Modelled on fizika (“physics”) becoming fizikus (“physicist”).[1]
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]pirotechnikus (plural pirotechnikusok)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | pirotechnikus | pirotechnikusok |
| accusative | pirotechnikust | pirotechnikusokat |
| dative | pirotechnikusnak | pirotechnikusoknak |
| instrumental | pirotechnikussal | pirotechnikusokkal |
| causal-final | pirotechnikusért | pirotechnikusokért |
| translative | pirotechnikussá | pirotechnikusokká |
| terminative | pirotechnikusig | pirotechnikusokig |
| essive-formal | pirotechnikusként | pirotechnikusokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | pirotechnikusban | pirotechnikusokban |
| superessive | pirotechnikuson | pirotechnikusokon |
| adessive | pirotechnikusnál | pirotechnikusoknál |
| illative | pirotechnikusba | pirotechnikusokba |
| sublative | pirotechnikusra | pirotechnikusokra |
| allative | pirotechnikushoz | pirotechnikusokhoz |
| elative | pirotechnikusból | pirotechnikusokból |
| delative | pirotechnikusról | pirotechnikusokról |
| ablative | pirotechnikustól | pirotechnikusoktól |
| non-attributive possessive - singular |
pirotechnikusé | pirotechnikusoké |
| non-attributive possessive - plural |
pirotechnikuséi | pirotechnikusokéi |
| Possessive forms of pirotechnikus | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | pirotechnikusom | pirotechnikusaim |
| 2nd person sing. | pirotechnikusod | pirotechnikusaid |
| 3rd person sing. | pirotechnikusa | pirotechnikusai |
| 1st person plural | pirotechnikusunk | pirotechnikusaink |
| 2nd person plural | pirotechnikusotok | pirotechnikusaitok |
| 3rd person plural | pirotechnikusuk | pirotechnikusaik |
Synonyms
[edit]See also
[edit]References
[edit]- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN