pofájú

Hungarian

Etymology

pofa (“mouth, muzzle, snout, face”) +‎ -jú (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpofaːjuː]
• Hyphenation: po‧fá‧jú

Adjective

pofájú (not comparable)

1. -mouthed, -muzzled, -snouted, -faced, with a …… mouth/muzzle/snout/face (having a specific kind of mouth, muzzle, snout, or face)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	pofájú	pofájúak
accusative	pofájút	pofájúakat
dative	pofájúnak	pofájúaknak
instrumental	pofájúval	pofájúakkal
causal-final	pofájúért	pofájúakért
translative	pofájúvá	pofájúakká
terminative	pofájúig	pofájúakig
essive-formal	pofájúként	pofájúakként
essive-modal	—	—
inessive	pofájúban	pofájúakban
superessive	pofájún	pofájúakon
adessive	pofájúnál	pofájúaknál
illative	pofájúba	pofájúakba
sublative	pofájúra	pofájúakra
allative	pofájúhoz	pofájúakhoz
elative	pofájúból	pofájúakból
delative	pofájúról	pofájúakról
ablative	pofájútól	pofájúaktól
non-attributive possessive - singular	pofájúé	pofájúaké
non-attributive possessive - plural	pofájúéi	pofájúakéi

Coordinate terms

• (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú