pofa

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Onomatopoeia.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈpofɒ]
  • Hyphenation: po‧fa

Noun[edit]

pofa (plural pofák)

  1. (animal) face, mouth
  2. (people, offensive) face, mouth, gub, trap
  3. grimace

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative pofa pofák
accusative pofát pofákat
dative pofának pofáknak
instrumental pofával pofákkal
causal-final pofáért pofákért
translative pofává pofákká
terminative pofáig pofákig
essive-formal pofaként pofákként
essive-modal
inessive pofában pofákban
superessive pofán pofákon
adessive pofánál pofáknál
illative pofába pofákba
sublative pofára pofákra
allative pofához pofákhoz
elative pofából pofákból
delative pofáról pofákról
ablative pofától pofáktól
Possessive forms of pofa
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. pofám pofáim
2nd person sing. pofád pofáid
3rd person sing. pofája pofái
1st person plural pofánk pofáink
2nd person plural pofátok pofáitok
3rd person plural pofájuk pofáik

Derived terms[edit]

Related terms[edit]