politeizmus
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
From German Polytheismus.[1] With -izmus ending.
Pronunciation[edit]
Noun[edit]
politeizmus (plural politeizmusok)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | politeizmus | politeizmusok |
| accusative | politeizmust | politeizmusokat |
| dative | politeizmusnak | politeizmusoknak |
| instrumental | politeizmussal | politeizmusokkal |
| causal-final | politeizmusért | politeizmusokért |
| translative | politeizmussá | politeizmusokká |
| terminative | politeizmusig | politeizmusokig |
| essive-formal | politeizmusként | politeizmusokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | politeizmusban | politeizmusokban |
| superessive | politeizmuson | politeizmusokon |
| adessive | politeizmusnál | politeizmusoknál |
| illative | politeizmusba | politeizmusokba |
| sublative | politeizmusra | politeizmusokra |
| allative | politeizmushoz | politeizmusokhoz |
| elative | politeizmusból | politeizmusokból |
| delative | politeizmusról | politeizmusokról |
| ablative | politeizmustól | politeizmusoktól |
| non-attributive possessive - singular |
politeizmusé | politeizmusoké |
| non-attributive possessive - plural |
politeizmuséi | politeizmusokéi |
| Possessive forms of politeizmus | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | politeizmusom | politeizmusaim |
| 2nd person sing. | politeizmusod | politeizmusaid |
| 3rd person sing. | politeizmusa | politeizmusai |
| 1st person plural | politeizmusunk | politeizmusaink |
| 2nd person plural | politeizmusotok | politeizmusaitok |
| 3rd person plural | politeizmusuk | politeizmusaik |
Synonyms[edit]
References[edit]
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN