poszméh

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

posz +‎ méh

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈposmeː]
  • Hyphenation: posz‧méh
  • Rhymes: -meː

Noun

[edit]

poszméh (plural poszméhek)

  1. bumblebee (species of bee)
    Synonym: dongó

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative poszméh poszméhek
accusative poszméhet poszméheket
dative poszméhnek poszméheknek
instrumental poszméhhel poszméhekkel
causal-final poszméhért poszméhekért
translative poszméhhé poszméhekké
terminative poszméhig poszméhekig
essive-formal poszméhként poszméhekként
essive-modal
inessive poszméhben poszméhekben
superessive poszméhen poszméheken
adessive poszméhnél poszméheknél
illative poszméhbe poszméhekbe
sublative poszméhre poszméhekre
allative poszméhhez poszméhekhez
elative poszméhből poszméhekből
delative poszméhről poszméhekről
ablative poszméhtől poszméhektől
non-attributive
possessive - singular
poszméhé poszméheké
non-attributive
possessive - plural
poszméhéi poszméhekéi
Possessive forms of poszméh
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. poszméhem poszméheim
2nd person sing. poszméhed poszméheid
3rd person sing. poszméhe poszméhei
1st person plural poszméhünk poszméheink
2nd person plural poszméhetek poszméheitek
3rd person plural poszméhük poszméheik

Further reading

[edit]
  • poszméh in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN