részeg

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

A derivative, but its root is of uncertain origin, perhaps Proto-Ugric or Proto-Finno-Ugric +‎ -g ‎(nominal suffix). The sz must have been a frequentative suffix that became part of the word. Its meaning may have referred to the saman's trance.[1] (In the 1830s, Gregor Dankovszky compared the term to Austrian and Zipser German rauschig ‎(drunk),[2] but the similarity must be coincidental; rauschig is from Rausch ‎(intoxication).)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈreːsɛɡ]
  • Hyphenation: ré‧szeg

Adjective[edit]

részeg (comparative részegebb, superlative legrészegebb)

  1. drunk, drunken

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative részeg részegek
accusative részeget részegeket
dative részegnek részegeknek
instrumental részeggel részegekkel
causal-final részegért részegekért
translative részeggé részegekké
terminative részegig részegekig
essive-formal részegként részegekként
essive-modal
inessive részegben részegekben
superessive részegen részegeken
adessive részegnél részegeknél
illative részegbe részegekbe
sublative részegre részegekre
allative részeghez részegekhez
elative részegből részegekből
delative részegről részegekről
ablative részegtől részegektől

Antonyms[edit]

Derived terms[edit]

(Compound words):

Noun[edit]

részeg ‎(plural részegek)

  1. drunk, drunkard (an intoxicated person)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative részeg részegek
accusative részeget részegeket
dative részegnek részegeknek
instrumental részeggel részegekkel
causal-final részegért részegekért
translative részeggé részegekké
terminative részegig részegekig
essive-formal részegként részegekként
essive-modal
inessive részegben részegekben
superessive részegen részegeken
adessive részegnél részegeknél
illative részegbe részegekbe
sublative részegre részegekre
allative részeghez részegekhez
elative részegből részegekből
delative részegről részegekről
ablative részegtől részegektől
Possessive forms of részeg
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. részegem részegeim
2nd person sing. részeged részegeid
3rd person sing. részege részegei
1st person plural részegünk részegeink
2nd person plural részegetek részegeitek
3rd person plural részegük részegeik

References[edit]

  1. ^ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
  2. ^ Gregor Dankovszky, Kritisch-etymologisches Wörterbuch der magyarischen Sprache (1833)