romanticizmus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Using the +‎ -izmus ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈromɒntit͡sizmuʃ]
  • Hyphenation: ro‧man‧ti‧ciz‧mus

Noun[edit]

romanticizmus (plural romanticizmusok)

  1. romanticism

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative romanticizmus romanticizmusok
accusative romanticizmust romanticizmusokat
dative romanticizmusnak romanticizmusoknak
instrumental romanticizmussal romanticizmusokkal
causal-final romanticizmusért romanticizmusokért
translative romanticizmussá romanticizmusokká
terminative romanticizmusig romanticizmusokig
essive-formal romanticizmusként romanticizmusokként
essive-modal
inessive romanticizmusban romanticizmusokban
superessive romanticizmuson romanticizmusokon
adessive romanticizmusnál romanticizmusoknál
illative romanticizmusba romanticizmusokba
sublative romanticizmusra romanticizmusokra
allative romanticizmushoz romanticizmusokhoz
elative romanticizmusból romanticizmusokból
delative romanticizmusról romanticizmusokról
ablative romanticizmustól romanticizmusoktól
Possessive forms of romanticizmus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. romanticizmusom romanticizmusaim
2nd person sing. romanticizmusod romanticizmusaid
3rd person sing. romanticizmusa romanticizmusai
1st person plural romanticizmusunk romanticizmusaink
2nd person plural romanticizmusotok romanticizmusaitok
3rd person plural romanticizmusuk romanticizmusaik