rozoga

Hungarian

Etymology

From dialectal rozog (“shake”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈrozoɡɒ]
• Hyphenation: ro‧zo‧ga
• Rhymes: -ɡɒ

Adjective

rozoga (comparative rozogább, superlative legrozogább)

1. dilapidated, ramshackle, shaky
2. frail, delicate, weak, decrepit, doddery

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	rozoga	rozogák
accusative	rozogát	rozogákat
dative	rozogának	rozogáknak
instrumental	rozogával	rozogákkal
causal-final	rozogáért	rozogákért
translative	rozogává	rozogákká
terminative	rozogáig	rozogákig
essive-formal	rozogaként	rozogákként
essive-modal	—	—
inessive	rozogában	rozogákban
superessive	rozogán	rozogákon
adessive	rozogánál	rozogáknál
illative	rozogába	rozogákba
sublative	rozogára	rozogákra
allative	rozogához	rozogákhoz
elative	rozogából	rozogákból
delative	rozogáról	rozogákról
ablative	rozogától	rozogáktól
non-attributive possessive - singular	rozogáé	rozogáké
non-attributive possessive - plural	rozogáéi	rozogákéi

Further reading

• rozoga in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN