sértődékeny

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

sértődik (to become offended) +‎ -ékeny (adjective-forming suffix denoting ability or tendency)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈʃeːrtøːdeːkɛɲ]
  • Hyphenation: sér‧tő‧dé‧keny
  • Rhymes: -ɛɲ

Adjective[edit]

sértődékeny (comparative sértődékenyebb, superlative legsértődékenyebb)

  1. (of a person) touchy, oversensitive, thin-skinned, feisty (easily offended)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative sértődékeny sértődékenyek
accusative sértődékenyet sértődékenyeket
dative sértődékenynek sértődékenyeknek
instrumental sértődékennyel sértődékenyekkel
causal-final sértődékenyért sértődékenyekért
translative sértődékennyé sértődékenyekké
terminative sértődékenyig sértődékenyekig
essive-formal sértődékenyként sértődékenyekként
essive-modal
inessive sértődékenyben sértődékenyekben
superessive sértődékenyen sértődékenyeken
adessive sértődékenynél sértődékenyeknél
illative sértődékenybe sértődékenyekbe
sublative sértődékenyre sértődékenyekre
allative sértődékenyhez sértődékenyekhez
elative sértődékenyből sértődékenyekből
delative sértődékenyről sértődékenyekről
ablative sértődékenytől sértődékenyektől
non-attributive
possessive - singular
sértődékenyé sértődékenyeké
non-attributive
possessive - plural
sértődékenyéi sértődékenyekéi

Derived terms[edit]

Further reading[edit]