sírépítmény

Hungarian

Etymology

sír (“grave, tomb, burial place”) +‎ építmény (“building, structure”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃiːreːpiːtmeːɲ]
• Hyphenation: sír‧épít‧mény

Noun

sírépítmény (plural sírépítmények)

1. tomb (a building structure for the dead)

   Synonym: síremlék

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	sírépítmény	sírépítmények
accusative	sírépítményt	sírépítményeket
dative	sírépítménynek	sírépítményeknek
instrumental	sírépítménnyel	sírépítményekkel
causal-final	sírépítményért	sírépítményekért
translative	sírépítménnyé	sírépítményekké
terminative	sírépítményig	sírépítményekig
essive-formal	sírépítményként	sírépítményekként
essive-modal	sírépítményül	—
inessive	sírépítményben	sírépítményekben
superessive	sírépítményen	sírépítményeken
adessive	sírépítménynél	sírépítményeknél
illative	sírépítménybe	sírépítményekbe
sublative	sírépítményre	sírépítményekre
allative	sírépítményhez	sírépítményekhez
elative	sírépítményből	sírépítményekből
delative	sírépítményről	sírépítményekről
ablative	sírépítménytől	sírépítményektől
non-attributive possessive - singular	sírépítményé	sírépítményeké
non-attributive possessive - plural	sírépítményéi	sírépítményekéi

Possessive forms of sírépítmény
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	sírépítményem	sírépítményeim
2nd person sing.	sírépítményed	sírépítményeid
3rd person sing.	sírépítménye	sírépítményei
1st person plural	sírépítményünk	sírépítményeink
2nd person plural	sírépítményetek	sírépítményeitek
3rd person plural	sírépítményük	sírépítményeik