sürgős

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

sürög +‎ -ős

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈʃyrɡøːʃ]
  • Hyphenation: sür‧gős

Adjective[edit]

sürgős (comparative sürgősebb, superlative legsürgősebb)

  1. urgent (requiring immediate attention)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative sürgős sürgősek
accusative sürgőset sürgőseket
dative sürgősnek sürgőseknek
instrumental sürgőssel sürgősekkel
causal-final sürgősért sürgősekért
translative sürgőssé sürgősekké
terminative sürgősig sürgősekig
essive-formal sürgősként sürgősekként
essive-modal
inessive sürgősben sürgősekben
superessive sürgősön sürgőseken
adessive sürgősnél sürgőseknél
illative sürgősbe sürgősekbe
sublative sürgősre sürgősekre
allative sürgőshöz sürgősekhez
elative sürgősből sürgősekből
delative sürgősről sürgősekről
ablative sürgőstől sürgősektől

Derived terms[edit]