sarló

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: Sarlo

Hungarian[edit]

sarló

Etymology[edit]

Borrowed from a Chuvash-type Turkic language before the times of the Hungarian conquest of the Carpathian Basin (at the turn of the 9th and 10th centuries). Compare Chuvash ҫурла (śurla, sickle).[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈʃɒrloː]
  • Hyphenation: sar‧ló
  • Rhymes: -loː

Noun[edit]

sarló (plural sarlók)

  1. sickle

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative sarló sarlók
accusative sarlót sarlókat
dative sarlónak sarlóknak
instrumental sarlóval sarlókkal
causal-final sarlóért sarlókért
translative sarlóvá sarlókká
terminative sarlóig sarlókig
essive-formal sarlóként sarlókként
essive-modal
inessive sarlóban sarlókban
superessive sarlón sarlókon
adessive sarlónál sarlóknál
illative sarlóba sarlókba
sublative sarlóra sarlókra
allative sarlóhoz sarlókhoz
elative sarlóból sarlókból
delative sarlóról sarlókról
ablative sarlótól sarlóktól
non-attributive
possessive - singular
sarlóé sarlóké
non-attributive
possessive - plural
sarlóéi sarlókéi
Possessive forms of sarló
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. sarlóm sarlóim
2nd person sing. sarlód sarlóid
3rd person sing. sarlója sarlói
1st person plural sarlónk sarlóink
2nd person plural sarlótok sarlóitok
3rd person plural sarlójuk sarlóik

Derived terms[edit]

See also[edit]

References[edit]

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Further reading[edit]

  • sarló in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.