sikertelen

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

siker +‎ -telen

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈʃikɛrtɛlɛn]
  • Hyphenation: si‧ker‧te‧len

Adjective[edit]

sikertelen (comparative sikertelenebb, superlative legsikertelenebb)

  1. unsuccessful

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative sikertelen sikertelenek
accusative sikertelent sikerteleneket
dative sikertelennek sikerteleneknek
instrumental sikertelennel sikertelenekkel
causal-final sikertelenért sikertelenekért
translative sikertelenné sikertelenekké
terminative sikertelenig sikertelenekig
essive-formal sikertelenként sikertelenekként
essive-modal
inessive sikertelenben sikertelenekben
superessive sikertelenen sikerteleneken
adessive sikertelennél sikerteleneknél
illative sikertelenbe sikertelenekbe
sublative sikertelenre sikertelenekre
allative sikertelenhez sikertelenekhez
elative sikertelenből sikertelenekből
delative sikertelenről sikertelenekről
ablative sikertelentől sikertelenektől