sláger

See also: slager and šlager

Hungarian

Etymology

From German Schlager.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃlaːɡɛr]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: slá‧ger

Noun

sláger (plural slágerek)

1. (music) hit (a successful song)
2. hit, blockbuster (a popular novel or play)
3. hit, smash hit (a popular article of merchandise or fashion)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	sláger	slágerek
accusative	slágert	slágereket
dative	slágernek	slágereknek
instrumental	slágerrel	slágerekkel
causal-final	slágerért	slágerekért
translative	slágerré	slágerekké
terminative	slágerig	slágerekig
essive-formal	slágerként	slágerekként
essive-modal	—	—
inessive	slágerben	slágerekben
superessive	slágeren	slágereken
adessive	slágernél	slágereknél
illative	slágerbe	slágerekbe
sublative	slágerre	slágerekre
allative	slágerhez	slágerekhez
elative	slágerből	slágerekből
delative	slágerről	slágerekről
ablative	slágertől	slágerektől
non-attributive possessive - singular	slágeré	slágereké
non-attributive possessive - plural	slágeréi	slágerekéi

Possessive forms of sláger
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	slágerem	slágereim
2nd person sing.	slágered	slágereid
3rd person sing.	slágere	slágerei
1st person plural	slágerünk	slágereink
2nd person plural	slágeretek	slágereitek
3rd person plural	slágerük	slágereik

Derived terms

• slágerlista