smucig

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from German schmutzig (dirty), used to denote stingy in certain Bavarian and Austrian dialects.[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈʃmut͡siɡ]
  • Hyphenation: smu‧cig
  • Rhymes: -iɡ

Adjective

[edit]

smucig (comparative smucigabb, superlative legsmucigabb)

  1. (colloquial) stingy, miserly
    Synonyms: fösvény, fukar, szűkmarkú, zsugori
    A főnököm annyira smucig, hogy még öt év után sem akar fizetésemelést adni!My boss is so stingy that even after five years he doesn't want to give me a raise!
    • 1926, Zsigmond Móricz, chapter 30, in Kivilágos kivirradtig[1], Budapest: Athenaeum:
      Hogyha pazarol: bőkezű, hogyha smucig: bölcs nemzetgázdá…
      If he wastes money: he is generous, if he is stingy: he is a wise economist…

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative smucig smucigok
accusative smucigot smucigokat
dative smucignak smucigoknak
instrumental smuciggal smucigokkal
causal-final smucigért smucigokért
translative smuciggá smucigokká
terminative smucigig smucigokig
essive-formal smucigként smucigokként
essive-modal
inessive smucigban smucigokban
superessive smucigon smucigokon
adessive smucignál smucigoknál
illative smucigba smucigokba
sublative smucigra smucigokra
allative smucighoz smucigokhoz
elative smucigból smucigokból
delative smucigról smucigokról
ablative smucigtól smucigoktól
non-attributive
possessive - singular
smucigé smucigoké
non-attributive
possessive - plural
smucigéi smucigokéi

References

[edit]
  1. ^ schmutzig” in Deutsches Wörterbuch von Jacob und Wilhelm Grimm, 16 vols., Leipzig 1854–1961.

Further reading

[edit]