suszter

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Borrowing from German Schuster.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈʃustɛr]
  • Hyphenation: susz‧ter

Noun[edit]

suszter (plural suszterek)

  1. shoemaker

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative suszter suszterek
accusative susztert susztereket
dative suszternek susztereknek
instrumental suszterrel suszterekkel
causal-final suszterért suszterekért
translative suszterré suszterekké
terminative suszterig suszterekig
essive-formal suszterként suszterekként
essive-modal
inessive suszterben suszterekben
superessive suszteren susztereken
adessive suszternél susztereknél
illative suszterbe suszterekbe
sublative suszterre suszterekre
allative suszterhez suszterekhez
elative suszterből suszterekből
delative suszterről suszterekről
ablative susztertől suszterektől
Possessive forms of suszter
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. suszterem susztereim
2nd person sing. susztered susztereid
3rd person sing. susztere suszterei
1st person plural suszterünk susztereink
2nd person plural suszteretek susztereitek
3rd person plural suszterük susztereik

Synonyms[edit]