szószedet

Hungarian

Etymology

szó +‎ szedet

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsoːsɛdɛt]
• Hyphenation: szó‧sze‧det

Noun

szószedet (plural szószedetek)

1. vocabulary, wordlist

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szószedet	szószedetek
accusative	szószedetet	szószedeteket
dative	szószedetnek	szószedeteknek
instrumental	szószedettel	szószedetekkel
causal-final	szószedetért	szószedetekért
translative	szószedetté	szószedetekké
terminative	szószedetig	szószedetekig
essive-formal	szószedetként	szószedetekként
essive-modal	—	—
inessive	szószedetben	szószedetekben
superessive	szószedeten	szószedeteken
adessive	szószedetnél	szószedeteknél
illative	szószedetbe	szószedetekbe
sublative	szószedetre	szószedetekre
allative	szószedethez	szószedetekhez
elative	szószedetből	szószedetekből
delative	szószedetről	szószedetekről
ablative	szószedettől	szószedetektől
non-attributive possessive - singular	szószedeté	szószedeteké
non-attributive possessive - plural	szószedetéi	szószedetekéi

Possessive forms of szószedet
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szószedetem	szószedeteim
2nd person sing.	szószedeted	szószedeteid
3rd person sing.	szószedete	szószedetei
1st person plural	szószedetünk	szószedeteink
2nd person plural	szószedetetek	szószedeteitek
3rd person plural	szószedetük	szószedeteik

Further reading

• szószedet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN