szótag

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]
 szótag on Hungarian Wikipedia

Etymology

[edit]

szó (word) +‎ tag (member, element)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsoːtɒɡ]
  • Hyphenation: szó‧tag
  • Rhymes: -ɒɡ

Noun

[edit]

szótag (plural szótagok)

  1. syllable

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szótag szótagok
accusative szótagot szótagokat
dative szótagnak szótagoknak
instrumental szótaggal szótagokkal
causal-final szótagért szótagokért
translative szótaggá szótagokká
terminative szótagig szótagokig
essive-formal szótagként szótagokként
essive-modal
inessive szótagban szótagokban
superessive szótagon szótagokon
adessive szótagnál szótagoknál
illative szótagba szótagokba
sublative szótagra szótagokra
allative szótaghoz szótagokhoz
elative szótagból szótagokból
delative szótagról szótagokról
ablative szótagtól szótagoktól
non-attributive
possessive - singular
szótagé szótagoké
non-attributive
possessive - plural
szótagéi szótagokéi
Possessive forms of szótag
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szótagom szótagjaim
2nd person sing. szótagod szótagjaid
3rd person sing. szótagja szótagjai
1st person plural szótagunk szótagjaink
2nd person plural szótagotok szótagjaitok
3rd person plural szótagjuk szótagjaik

Derived terms

[edit]
Compound words
Expressions

Further reading

[edit]
  • szótag in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN