szúdoku

Hungarian

Etymology

From Japanese 数独 (sudoku).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsuːdoku]
• Rhymes: -u
• Hyphenation: szú‧do‧ku

Noun

szúdoku (plural szúdokuk)

1. (games, puzzles) sudoku (a logic-based number-placement puzzle involving filling a 9x9 grid with digits from 1 to 9)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)

	singular	plural
nominative	szúdoku	szúdokuk
accusative	szúdokut	szúdokukat
dative	szúdokunak	szúdokuknak
instrumental	szúdokuval	szúdokukkal
causal-final	szúdokuért	szúdokukért
translative	szúdokuvá	szúdokukká
terminative	szúdokuig	szúdokukig
essive-formal	szúdokuként	szúdokukként
essive-modal	—	—
inessive	szúdokuban	szúdokukban
superessive	szúdokun	szúdokukon
adessive	szúdokunál	szúdokuknál
illative	szúdokuba	szúdokukba
sublative	szúdokura	szúdokukra
allative	szúdokuhoz	szúdokukhoz
elative	szúdokuból	szúdokukból
delative	szúdokuról	szúdokukról
ablative	szúdokutól	szúdokuktól
non-attributive possessive – singular	szúdokué	szúdokuké
non-attributive possessive – plural	szúdokuéi	szúdokukéi

Possessive forms of szúdoku

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szúdokum	szúdokuim
2nd person sing.	szúdokud	szúdokuid
3rd person sing.	szúdokuja	szúdokui
1st person plural	szúdokunk	szúdokuink
2nd person plural	szúdokutok	szúdokuitok
3rd person plural	szúdokujuk	szúdokuik