szarvaink

Hungarian

Etymology

szarv +‎ -aink (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɒrvɒjiŋk]
• Hyphenation: szar‧va‧ink

Noun

szarvaink

1. first-person plural multiple-possession possessive of szarv

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	—	szarvaink
accusative	—	szarvainkat
dative	—	szarvainknak
instrumental	—	szarvainkkal
causal-final	—	szarvainkért
translative	—	szarvainkká
terminative	—	szarvainkig
essive-formal	—	szarvainkként
essive-modal	—	szarvainkul
inessive	—	szarvainkban
superessive	—	szarvainkon
adessive	—	szarvainknál
illative	—	szarvainkba
sublative	—	szarvainkra
allative	—	szarvainkhoz
elative	—	szarvainkból
delative	—	szarvainkról
ablative	—	szarvainktól
non-attributive possessive - singular	—	szarvainké
non-attributive possessive - plural	—	szarvainkéi