szekrény

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

szekrény

Etymology[edit]

From Old French escrin.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈsɛkreːɲ/
  • (file)
  • Hyphenation: szek‧rény

Noun[edit]

szekrény ‎(plural szekrények)

  1. wardrobe, cupboard, closet

Declension[edit]

Inflection (plural in -ek, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szekrény szekrények
accusative szekrényt szekrényeket
dative szekrénynek szekrényeknek
instrumental szekrénnyel szekrényekkel
causal-final szekrényért szekrényekért
translative szekrénnyé szekrényekké
terminative szekrényig szekrényekig
essive-formal szekrényként szekrényekként
essive-modal
inessive szekrényben szekrényekben
superessive szekrényen szekrényeken
adessive szekrénynél szekrényeknél
illative szekrénybe szekrényekbe
sublative szekrényre szekrényekre
allative szekrényhez szekrényekhez
elative szekrényből szekrényekből
delative szekrényről szekrényekről
ablative szekrénytől szekrényektől
Possessive forms of szekrény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szekrényem szekrényeim
2nd person sing. szekrényed szekrényeid
3rd person sing. szekrénye szekrényei
1st person plural szekrényünk szekrényeink
2nd person plural szekrényetek szekrényeitek
3rd person plural szekrényük szekrényeik

Derived terms[edit]

(Compound words):