Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search



EB1911 - Volume 01 - Page 001 - 1.svg This entry lacks etymological information. If you are familiar with the origin of this term, please add it to the page per etymology instructions. You can also discuss it at the Etymology scriptorium.


  • IPA(key): [ˈsɛktɒ]
  • Hyphenation: szek‧ta


szekta (plural szekták)

  1. sect (religious movement)


Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative szekta szekták
accusative szektát szektákat
dative szektának szektáknak
instrumental szektával szektákkal
causal-final szektáért szektákért
translative szektává szektákká
terminative szektáig szektákig
essive-formal szektaként szektákként
inessive szektában szektákban
superessive szektán szektákon
adessive szektánál szektáknál
illative szektába szektákba
sublative szektára szektákra
allative szektához szektákhoz
elative szektából szektákból
delative szektáról szektákról
ablative szektától szektáktól
Possessive forms of szekta
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szektám szektáim
2nd person sing. szektád szektáid
3rd person sing. szektája szektái
1st person plural szektánk szektáink
2nd person plural szektátok szektáitok
3rd person plural szektájuk szektáik