szendó

Hungarian

Etymology

Clipping and -ó diminutive of szendvics (“sandwich”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɛndoː]
• Hyphenation: szen‧dó
• Rhymes: -doː

Noun

szendó (plural szendók)

1. (colloquial) diminutive of szendvics.

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	szendó	szendók
accusative	szendót	szendókat
dative	szendónak	szendóknak
instrumental	szendóval	szendókkal
causal-final	szendóért	szendókért
translative	szendóvá	szendókká
terminative	szendóig	szendókig
essive-formal	szendóként	szendókként
essive-modal	—	—
inessive	szendóban	szendókban
superessive	szendón	szendókon
adessive	szendónál	szendóknál
illative	szendóba	szendókba
sublative	szendóra	szendókra
allative	szendóhoz	szendókhoz
elative	szendóból	szendókból
delative	szendóról	szendókról
ablative	szendótól	szendóktól
non-attributive possessive - singular	szendóé	szendóké
non-attributive possessive - plural	szendóéi	szendókéi

Possessive forms of szendó
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szendóm	szendóim
2nd person sing.	szendód	szendóid
3rd person sing.	szendója	szendói
1st person plural	szendónk	szendóink
2nd person plural	szendótok	szendóitok
3rd person plural	szendójuk	szendóik