szende

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Back-formation from szenderedik, szendereg, szenderít or szenderül.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsɛndɛ]
  • Hyphenation: szen‧de

Adjective[edit]

szende (comparative szendébb, superlative legszendébb)

  1. meek, ingenue, artless, naive

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szende szendék
accusative szendét szendéket
dative szendének szendéknek
instrumental szendével szendékkel
causal-final szendéért szendékért
translative szendévé szendékké
terminative szendéig szendékig
essive-formal szendeként szendékként
essive-modal
inessive szendében szendékben
superessive szendén szendéken
adessive szendénél szendéknél
illative szendébe szendékbe
sublative szendére szendékre
allative szendéhez szendékhez
elative szendéből szendékből
delative szendéről szendékről
ablative szendétől szendéktől